Job 40

1És felelt az Örökkévaló Jóbnak és mondta: 2Pörölni mer-e a Mindenhatóval a gáncsoló? Istennek a feddője feleljen rá! 3S felelt Jób az Örökkévalónak és mondta: 4Lám, csekély vagyok, mit válaszoljak neked? Szájamra tettem kezemet; 5egyet szóltam – nem felelhetek, kettőt, de nem teszem többé. 6S felelt az Örökkévaló Jóbnak a viharból és mondta: 7Övezd csak fel férfiként ágyékidat, hadd kérdelek s te tudasd velem. 8Vajon ítéletemet bontod-e meg, kárhoztatsz engem, hogy neked legyen igazad? 9Hát van-e karod olyan mint Istené, és olyan hanggal. dörögsz-e mint ő? 10Ékesítsd csak magadat büszkeséggel és fenséggel, dicsőséget és díszt ölts fel! 11Szórd szét haragod kitöréseit, s láss minden büszkét és alacsonyítsd le; 12láss minden büszkét és alázd meg és zúzd össze a gonoszokat a maguk helyén; 13rejtsd el őket a porba egyaránt, kötözd le arczukat a rejtekbe: 14akkor én is magasztallak téged, hogy tenjobbod segít neked. 15Íme csak a víziló, melyet alkottam, mint tégedet: füvet eszik mint a marha. 16Íme csak, derekában van az ereje, és hatalma hasának izmaiban. 17Mereszti farkát, akár a czédrus, czombjainak inai összefonódnak. 18Csontjai érczcsatornák, tagjai akár a vasdorong. 19Ő Isten útjainak eleje, a ki alkotta, oda nyújtotta kardját 20Mert takarmányt a hegyek teremnek neki, s a mező minden vadja játszadozik ott. 21Lótuscserjék alatt fekszik, nádnak és mocsárnak rejtekében. 22Befödik őt árnyékául lótus-cserjék, a patak fűzei körülveszik őt. 23Ha folyam szorongatja, nem ijed meg, bizakodik, midőn egy Jordán tör szájába. 24Szemei láttára megfoghatni-e őt, tőrökkel átlyukasztva az orrát? 25Kihúzod-e a leviátánt horoggal, s kötéllel lenyomod-e nyelvét? 26Teszel-e kákagúzst orrába és kampóval átlyukaszthatod-e állkapcsát? 27Fog-e könyörögni neked, avagy szelíden beszél-e hozzád? 28Köt-e veled szövetséget, veheted-e örökre szolgául? 29Játszhatsz-e vele mint madárral, s megkötöd-e leányzóid számára? 30Alkudnak-e rajta kalmártársak, szétosztják-e kereskedők közt? 31Megrakod-e tüskékkel a bőrét és halászszigonnyal fejét? 32Vesd rá kezedet, gondolj harczra – nem teheted többé.
Copyright information for HunIMIT